Interjú Johan Bouma talajkutatóval

Professzor Johan Bouma, a híres talajkutató elmagyarázza, hogy a fenntartható világ megalkotásában milyen fontos szerepe van a talajnak, illetve arról is beszél, hogy a SoilCares milyen módon tud ehhez hozzájárulni.

A SoilCares arró beszélget Prof. Johan Bouma talajkutatóval, – aki a holland Wageningen Egyetem és Kutatóközpont egykori munkatársaként komoly szakmai tapasztalattal rendelkezik, – hogy a talajok milyen kulcsszerepet töltenek be a fenntartható világ megalkotásában. A professzor megosztotta velünk nézeteit arról, hogy a talajnak milyen szerepe van az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak megvalósításában, illetve hogy a SoilCares miként kapcsolódik mindehhez és milyen módon tud hozzájárulni a világ fenntarthatóvá válásához.

Professzor Bouma, kifejtené a talajról alkotott azon nézetét, miszerint a talajnak fontos szerepe van a világ fenntarthatóságának megvalósításában?

Johan Bouma: „A fenntartható világ koncepciója elsőként 1987-ben, a Brundtland Jelentésben fogalmazódott meg.

Természetesen senkinek sem szándéka a fenntarthatóság ellen fellépni, azonban a múltban nehéz volt tisztázni azt, hogy mit is jelent valójában a fenntartható világ és hogy miként tudnánk azt működőképessé tenni. Úgy vélem a tizenhét Fenntartható Fejlődési Cél (Sustainable Development Goals – SDGs) elfogadása az ENSZ Közgyűlése által 2015 szeptemberében egy nagyon fontos pillanat volt, mivel ez által a fenntarthatóságot 17 konkrét célban határozták meg, amely célok az élet minden területét lefedik. A talaj fontos szerepet játszik számos cél esetében. Az élelmiszer előállításban, a vízminőségben és az éghajlatváltozás mérséklésében például a talaj rendkívül közvetlen, kulcs szerepet játszik!”

Véleménye szerint a precíziós mezőgazdaságnak mi a szerepe ebben a témakörben?

„Azzal tisztában vagyunk, hogy a tápanyagok meglehetősen fontosak a növényeink számára. A tápanyag utánpótlási javaslatok mára már tartalmazzák a kijuttatandó tápanyagokra vonatkozó információkat, amelyek a talaj termékenységi mutatói és a termésmennyiség összefüggései alapján más, hasonló jellegű talajokon végzett kísérletek során kerültek meghatározásra. Azonban ezek a javaslatok többnyire kevert talajmintákat vesznek alapul, így csupán az egész táblára vonatkozó átlagolt eredményt kapjuk meg. Ez azt jelenti, hogy a táblán belüli eltérő talajfoltokat nem veszik figyelembe. A precíziós gazdálkodás segítségével viszont képesek vagyunk a talajban bekövetkező változásokat pontosan nyomon követni, ami elviekben lehetővé teszi a tápanyagok megfelelő mennyiségben és időben történő kijuttatását pontosan ott, ahol arra szükség van. Ennek révén a műtrágyák hatékonyabban alkalmazhatóak, mintha az összes mennyiséget egyszerre juttatnánk ki a vegetációs időszak kezdetén.

További fontos szempont az, hogy ha kizárólag azt a mennyiséget juttatjuk ki, amennyi tápanyagra a növénynek szüksége van, akkor a növények által fel nem vett maradék hatóanyag nem szivárog a felszín alatti és a felszíni vizekbe, elszennyezve azokat. Tehát két legyet ütünk egy csapásra! Emellett költséget is takarítunk meg azáltal, hogy kizárólag szükséges mennyiségben juttatunk ki tápanyagot a területünkre, amivel elkerülhető a káros tápanyag felhalmozódás és ezzel együtt a környezetszennyezés is. Ennek értelmében a precíziós gazdálkodás a mezőgazdálkodási rendszerek egy új lépcsőfoka, amelynek elvei egyaránt alkalmazhatók az öntözési és a földművelési gyakorlatban, illetve a növénytermesztés valamennyi területén.”

A SoilCares technológiája Ön szerint milyen hozzáadott értéket képvisel? És miért gondolja így?

„Alapesetben a talajok termékenysége egy kevert mintából kerül megállapításra. Ahogy azt már említettem, ezáltal az egész táblára vonatkozóan csupán az átlag értékeket kapjuk meg. Ha a precíziós elvek alapján gondolkodunk, szeretnénk látni a táblán belüli különbségeket és ezek értékeit szeretnénk nyomon is követni a vegetációs időszak alatt.

Ez lehetővé teszi a gazdák számára, hogy a talaj változásait figyelemmel kísérjék a vegetációs időszak alatt és trendeket állítsanak fel a talajvizsgálat értékei és a növényállomány állapota közötti összefüggések alapján, amely utóbbi minden esetben hely specifikus. Előfordulhat ugyanis, hogy egyes foltokban hamarabb jelentkeznek a tápanyaghiány tünetei.

A SoilCares technológiája megvalósíthatóvá teszi a precíziós gazdálkodás koncepcióját. Megkockáztatom kijelenteni, hogy az ilyen típusú technológia nélkül a precíziós tápanyag utánpótlás kivitelezése megfizethetetlenül költséges lenne. Nem lenne működőképes a folyamat, ha a tábla teljes területéről vett talajmintákat laboratóriumba kellene küldeni vizsgálat céljából. Ráadásul képtelenek lennénk azonnal reagálni a talaj állapotában bekövetkező változásra, mivel a talajvizsgálat eredményére legalább két hetet kell várni.”

Az Ön véleménye szerint milyen jelentőséggel kellene bírnia a talajnak a különböző tudományterületeken?

„A talajkutatók legfőképp a saját tudományterületükre összpontosítanak. Azonban ha el szeretnénk érni a fenntartható fejlődési célokat, együtt kell dolgoznunk más tudományterületek kutatóival, résztvevőivel. Senki nincs a közös munka ellen, mint ahogy a fenntarthatóság megvalósítása ellen sem, de mégis felmerül a kérdés, hogy hogyan csináljuk. Csak akkor lehetsz a tagja a csapatnak, ha van valamid, amit felkínálhatsz a közös ügy elérése érdekében. Ez alapján én úgy gondolom, sokkal hatékonyabban kellene bemutatnunk azt, ami a birtokunkban van és meg kellene mutatnunk, hogy ez mit jelent a fenntartható fejlődési célok szempontjából. Mi, talajkutatók magunk között beszélünk a talaj fontosságáról, azonban szükség lenne arra, hogy mindezt közöljük másokkal is.”

Hogyan segíthetnénk elő a talajtani ismeretek különböző tudományterületek közötti áramlását?

„A tudásáramlás előmozdítása érdekében nyitottabban kellene hozzáállnunk az információ megosztásához. Emellett viszont részt is kell vennünk a folyamatokban! Erősen ajánlom tudóstársaimnak, hogy kutatásaik során ne pusztán az adatbázisunkban fellelhető adatokat használják, hanem vonjanak be talajkutatókat is a munkálatokba. Ezáltal az adatok hátterét és a korlátozó tényezőket is átláthatják, így a megfelelő módon lesznek képesek interpretálni azokat saját tanulmányaikba. Tehát a talajtudományok népszerűsítése érdekében jobban el kellene köteleznünk magunkat más tudományterületeken is.”

Hogyan képesek olyan cégek, mint a SoilCares felhívni a figyelmet a talaj fontosságára?

„A rendezvényeken való részvétel ennek az egyik módja. Múlt hónapban például részt vettem a wageningeni Pedometrics konferencián, ahol a SoilCares kiváló előadást tartott. Mindenekelőtt azonban a SoilCares jól dokumentált esettanulmányokat állíthatna össze, amellyel szemléltethetné a talaj, mint erőforrás jelentőségét a növénytermesztési folyamatokban. A talaj fontosságára való felhívásnak nem az a legjobb módja, hogy csak beszélünk róla, hanem ha valódi történetekkel kihangsúlyozzuk azt. Olyan emberek történetét kell megosztani és terjeszteni, akiken segített a cég ezzel az új talajvizsgálati módszerrel a hozamuk növelésében, és amivel egyidejűleg a fenntartható fejlődési célok eléréséhez is hozzájárult.”